Jakarta előtt számtalanszor elgondolkodtunk, hogy mit is fog takarni az előre beharangozott 3 napos orientáció. Hol lesz a szállásunk, milyen programok lesznek ha lesznek és egyáltalán miből áll egy darmasiswás orientációs hétvége Kelet-Ázsia egyik legélhetetlenebb városában. A beszívott sofőr útközben nem sok infóval látott el minket, de miután végigdöcögtünk a teljesen bedugult nyugati-autópályán befelé a városba, elhaladva szennyvízcsatornák mellé épített?? viskók ezreiből álló lakónegyedek mellett és megláttuk a hotelt, tágra nyílt a szemünk mint egy koboldmakinak. Puccos szálloda, concierge-vel, márvánnyal, meg minden ilyen csillivilli dologgal, ami pont, hogy nem illett az addigi Jakartához. Nem volt mit tenni, beletörődtünk sanyarú sorsunkba és sodródtunk az árral. 3 fős szobákat osztottak az emberekre. Zsóka egy vietnámi és egy lengyel csajjal ment közös szobába, én meg a reptéren megismert Piotral illetve a hallban mellénk csapódott gdanski Demiennel osztoztam az 1 db king size méretű ágyon. Na jah, 3 fő ment egy szobába, de az csak a helyszínen derült ki, hogy minden szoba 2 főre van kalibrálva. Welcome to Indonesia! A korábban érkezők már röhögtek rajtunk, mert kiderült a szobák 80%-a ugyanazt tudja. 3 fő lakik 1 ágyon. Megoldottuk. A csajok is és mi is lefeleztünk egy ágyat: matrac földre az ágy maradékán meg simán elaludt a 3. ember. A lengyelekkel hamar megtaláltuk a közös hangot. Előkerült a pálinka, a vodka meg miegymás, hiába polak, wegier dwa bratanki...
Egész nap sürgölődtek körülöttünk az uniformisba öltözött indonézek és egyik másiktól még információhoz is jutottunk a programokat illetően. Este kaptunk vacsorát és egy eligazítást is, melyből kiderült a következő 2 nap programja. A kaját a reggeli kivételével mindig egy harmadkategóriás happymeal-nek álcázott dobozban kaptuk, melynek tartalma rizs, zöldségek, valami csirke és néha zacskós leves volt. A szó szoros értelmében vegyétek ezt. Leves egy zacskóban. Kb 1,5 deci. Yammi. Kezdtünk barátkozni a többi nációval is: madagaszkáriak, amcsik, kínaiak, egy két dál-amerikai és rengeteg lengyel és magyar. Mi és a lengyel tesók képviseltettük magunkat legnagyobb számban (jah meg a kínaiak persze). Dúrva és egyben megmosolyogtató volt ahogyan egy japán srác angolul diskurál egy argentinnal Jakartában, de pár perc után megszoktuk.
Most veszem észre, hogy Zsóka közben bealudt, a net is elég szar, így képet nem tudok feltölteni, remélem a postot kirakja! Itt negyed éjfél, megyek alszom én is, de mire holnap felkeltek megígérem kint lesz a 3. post Jakartáról.
Szép estét!
