HTML

Zsóka és Gábor Indonéziában

Egy ösztöndíj keretében lehetőséget kaptunk arra, hogy fél évet Indonéziában tölthessünk. A blog a kezdetektől a zűrzavaros ázsiai kalandokon át a hazaérkezésig szól.

Friss topikok

Címkék

Menekülés a nagyvárosból: Bira

2011.10.13. 08:53 zsoka0210

 

Amikor megpályáztuk ezt az ösztöndíjat, a szemeim előtt egy olyan képzeletbeli Indonézia lebegett, ahol csodálatos érintetlen szépségű tengerpart fog ránk várni. Tudtam, hogy Makassar nagyváros, de nem gondoltam, hogy ennyire nemtörődömök itt az emberek, és minden tiszta szemét lesz. Elég nagy csalódás volt az első napokban. Ahogy megérkeztünk, már elkezdtük tervezgetni az első kalandunkat. Elsőként az volt a cél, hogy elmeneküljünk, és olyan szépséget lássunk, ami nem veszi el a kedvünket ettől az egésztől. Az útikönyv Makassar körül című fejezete alatt ráleltünk a Dél-Sulawesi tartomány keleti részén található  Bira nevű kis falura. Ez a hely az útikönyv alapján éppen megfelelő úticélnak tűnt. Ez volt a legközelebbi hely, ami az általam elképzelt Indonéziát jelenti: átlátszó, ragyogóan tiszta tenger, fehér, apró szemű homok, pálmafák, béke és csend. A 260 km-es, 6 óra hosszan tartó utazás (50.000 rúpia/fő = 1000 Ft) után megérkeztünk Birara. Kijanggal utaztunk, ami tulajdonképpen egy terepjáró. Alapesetben 8 férőhelyes, odafelé szerencsénk volt, egy anyuka utazott a kislányával az első ülésen, és az út második felében már csak mi ketten maradtunk. Visszafelé azonban 10-en voltunk a kocsiban. A sofőr addig tömte, ameddig csak tudta. No mindegy, ettől függetlenül nagyon megérte elmenni Birara.

A Salasa vendégházban szálltunk meg ( 35.000 rúpia/fő+reggeli = 778 Ft), ahol egy angolul kiválóan beszélő indonéz kismama fogadott minket. Az ötödik gyermekét várta. Férj nincs, mégis azt mondta, hogy egy újabb gyerek mindig áldás. Úgy látszik semmi pénzből is fel lehet nevelni 5 gyereket egyedül, nem tudom, hogy csinálja. Visszatérve a paradicsomi szépségű Birara... A falu tökéletes pihenőhelynek bizonyult. Elvétve kószált néhány turista (több kecske volt, mint turista), olyan volt, mintha mi magunk fedeztük volna fel ezt az érintetlen gyöngyszemet. Miután felébredtünk a kis faház emeletén található egyszerű kis szobánkban és elfogyasztottuk a kávéból és fánkszerű zöldséggel töltött valamiből álló reggelinket, elindultunk felfedezni a partot. Délelőtt a teljes partszakaszt be tudtuk járni. Ahol kedvünk tartotta, megálltunk és megmártóztunk a tengerben. Rajtunk kívül egy-két helyi mozgolódott csak a parton. Amíg Gábor búvárkodott és teknősökkel találkozott én a parton és a vízben élveztem az ottlétet. Visszafelé azonban jött a dagály. Vicces volt…a víz a hasunkig ért, elég nagy kaland volt visszajutni, de örök élmény!:)A másfél napos wellness után azonban vissza kellett térnünk Makassarba egy egyetemi kötelezettség miatt. Fájó szívvel hagytuk ott Birát, de megfogadtuk, hogy még visszatérünk valamikor. Erről most ennyit, meséljenek inkább a képek! :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

u.i. Ma újabb kaland elé nézünk. A következő úticél: Togean islands, csekkoljátok: http://www.lonelyplanet.com/indonesia/sulawesi/togean-islands

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://rizsfalok.blog.hu/api/trackback/id/tr643299205

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.