HTML

Zsóka és Gábor Indonéziában

Egy ösztöndíj keretében lehetőséget kaptunk arra, hogy fél évet Indonéziában tölthessünk. A blog a kezdetektől a zűrzavaros ázsiai kalandokon át a hazaérkezésig szól.

Friss topikok

Címkék

Veszélyes?!

2011.11.15. 04:26 charcarias

 Úgy Indonézia mint Délkelet-Ázsia eddigi benyomásaim alapján a Föld egyik legbiztonságosabb része. Ezen okokból kifolyólag is, a backpackers turisták legkedveltebb úticélja megelőzve Afrikát és Latin-Amerikát, noha anyagi vonzatban utóbbi kettő is simán felveszi vele a versenyt. Ázsia ezen országainak népe barátságos, segítőkész és szerény. Ez mindaddig igaz, míg emberünk nem a turizmusból él, illetve keresete szervesen nem kapcsolódik ahhoz. Éles határ húzódik a megélhetését turistákból szerző és azokhoz egyáltalán nem kapcsolódó emberek identitása közt. Előbbieknek mi európaiak, amerikaiak, vagy éppen ausztrálok (de lehetne kínai turista is) a pénzt, a gazdagságot jelentjük és minden létező furfanggal próbálják a legtöbb anyagi hasznot kisajtolni belőlünk. Ezen okból kifolyólag az ő viselkedésük sokszor irritáló. Mikor látja az ember,hogy egy helyitől ugyanazon szolgáltatásért vagy éppen termékért a harmadárat kéri és kapja, vagy a folyamatos utcai "inzultálás": "hey mister, becak, becak!" és tolja eléd a kis kerékpáros riksáját aminek nekiütközöl alap dolgok, de kezelni kell és beletörődni. Nagyjából ki tudjuk magunkat fejezni indonézül az utca emberének, próbálunk úgy is kommunikálni, de ez semmit sem ér, mi ugyanúgy turisták vagyunk és pénzeszsáknak kezelnek minket.


 Itteni tapasztalataink a közbiztonságot illetően eddig jók voltak. Soha nem volt az az érzésünk, hogy veszélyben lennénk, hogy fizikailag bántalmaznának minket, vagy megpróbálnának kirabolni. Ennek egy leheletnyi szikráját se tapasztaltuk. Azonban ez a világ sem a felhőtlen Utópia és amit annyira nem akartunk és amire nem is nagyon számítottunk, megtörtént. Az utcai bűnözés "gazdag áldozatai" lettünk, azaz sajnos pont Zsóka vált azzá. Teljesen megszokott esti sétánkat tettük a belváros tengerparthoz közeli részére. Útban hazafele egy kereszteződésnél nem a szokásos utcát választottuk és megtörtént a baj. Természetesen az útvonalnak nem sok köze van magához a történésnek, de azért mégis dühítő volt, hogy valószínűleg ezen múlt a dolog. Makassarban járda nincs, a gyalogos az úttest egyik oldalán halad a hömpölygő motorok mellett/között. Természetes jelenség, hogy a robogók centikre megközelítik a járókelőt, egy idő után ennek nem is tulajdonít az ember jelentőséget. Ezt e megszokást használja ki a motoros tolvaj. Én belül, Zsóka én és az út között táskája a vállán jobb oldalt. Egyszercsak hallom Zsóka felordít. Láttam, hogy egy motor tényleg közel ment hozzá és ezért meg is ijedtem, hogy esetleg ráment a lábára. A második szava azonban már az volt, hogy a "táskám a táskám"! Pár szekundum kellett ahhoz, hogy összerakjam mi is történt, majd a motor nyomába eredtem, természetesen hiába. Táska volt, nincs. A beillesztett kép teljes mértékben megjeleníti mi is történt. Felmérték a terepet, majd végrehajtották a hadműveletet. Az első sokk után számot vetettünk, mi is a veszteség, de hála az égnek az otthon hagyott fényképező és az vízum hosszabbítás miatt hivatalban lévő útlevél hiányában némi pénz, maga táska és egy telefon képezte a kárt.
 

A jelenség mindennapos egész Ázsiában, ahol motorok ezrei cikáznak az utakon és járda hiányában az ember az úton közlekedik. Másnap rendőrség, ahol csináltak egy gyönyörű  jegyzőkönyvet a történtekről, de megnyugtattak minket, hogy semmi sem fog történni. :) :S A telefon bemérése itt életidegen dolog, úgyhogy ne is számoljunk a megtalálásának lehetőségével. Az elkövető rendszámtábláját sajnos nem tudtuk leolvasni, úgyhogy tényleg ennyi a történet.

 Elvesztettünk egy reményt, valami kicsit megszakadt bennünk. Olyan kis burokba éreztük a történésig magunkat, nem volt semmi félsz bennünk az utcán, nem tartottunk senkitől és semmitől. Ez egy kicsit megváltozott. Indonézia sem mentes az efféle piti bűnözéstől. Mindazonáltal fenntartjuk gyermeki hiszékenységünket és reményünket az itteni emberekben, mert többségük jóravaló és rendes. Az ilyen tolvajokra meg elég csak annyit aggatni: "sial"
 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://rizsfalok.blog.hu/api/trackback/id/tr373383861

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

PerverzBabi · http://perverzbabi.blog.hu/ 2011.11.15. 20:32:56

Engem is eloszor Indoneziaban raboltak ki, a sok ember kozott kivettek a zsebembol a penztarcat. Hiaba volt rajtam szuk farmer, fel se tunt a tomegben.
A taska lopas sajna gyakori indonez anyosom a taskajat tette le a vasutallomason, es hopp, mar el is szaguldottak vele.
Annyi jotanacs, hogy ha van ra lehetoseg, inkabb csak az utlevel fenymasolatat hordjatok magatokkal.

Az eroszakosabb bunozoi formakat meg nem emlitem, erezzetek jol magatokat inkabb :)

charcarias 2011.11.16. 06:29:08

piacon engem is megprobaltak kizsebelni, de eszrevettem, a fozon meg elfutott egy kapualjba es onnan rohogott.
csak nem "javai" vagy? :)