Majd 4 órába telt míg megérkeztünk a világ egyik legjobb repülőterére (Changi), amelyet Ázsia és a egyben világ egyik legfejlettebb és leggazdagabb országában találunk, Szingapúrban. 
Zsókát előre besóztam, hogy milyen fasza kis reptér fog majd ránk várni dzsungellel, vízeséssel, terminálok közt járó mágneses vasúttal, de sajnos csalódnunk kellett. Első ittjártamkor a Qatar Airways szolgáltatásait igénybe véve a T2-es terminálra érkeztem, ahol a leírtakat sikerült tátott szájjal lesni, mi azonban a Tiger Airways saját lowbudget fogadóegységére érkeztünk és egy Ferihegy 1-es közeli élménybe volt csak részünk. Kényes customs után (nem akartak beengedni addig amíg meg nem adjuk a hotelünk telefonszámát; hát én megadtam a Lonely Planet első hosteljének a számát és jó volt nekik :P) metróval értük el a szálláshelyünket. A turistának már korán feltűnik, hogy a hely igen heterogén. A majd 700 négyzetkilométeres területű ország 4 nyelvű. A többséget alkotó többféle kínai népcsoport egységesített nyelve a mandarin (77%). Az "őslakosoknak" számító malájok (14%) bahasa malaysia nyelvet használják, míg főleg India déli részéről származó tamilok(8%) szintén a saját nyelvükön kommunikálnak. E 3 mellett természetesen az angol is hivatalos nyelv. Az emberek mint közvetítő nyelvet használják. Érdekesség, hogy Szingapúr nemzeti himnusza maláj nyelven íródott. A városban egyébkét quatrolinguális (van ilyen szó??? :D) feliratokkal találkozik az ember. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/sn.html
Itteni szállásadóink (viva la couchsurfing) Mika és kedves férje, akik Bukit Batok városrészben (nyugaton található; 40 perc a központ) laknak egy 110 nm-es apartmanban. Saját szobát és fürdőt kaptunk, és egy külön szabad-bejárási engedményt csaptak az egészhez (értsd.:kulcs). issssszonyú mód kedves, fiatal házaspár,a férj matematikus, míg Mika leginkább egy otthoni TO-s néninek felel meg (asszem). Este gyors szobaelfoglalás, majd csicsi.
Csütörtökön megpróbáltuk nyakunkba venni a várost. Zsókának sajnos megfájdult a torka a remek hőmérséklet különbségnek 
köszönhetően, amit a zárt helyiségekben működő 18 fokra beállított légkondik okoznak. Megnéztünk pár koloniális épületet, a belvárosban lévő felhőkarcolók árnyékában, megcsodáltuk az épülő forma 1-es pályát, illetve annak részleteit, majd a Clark Quay felé vettük az irányt, mely Szingapúr Ráday utcája. Itt egy általam kultivált sörözőbe ültünk be, amely Szingapúr egyik legjobb sörfőzdéje, de erről ugye majd az ezt megillető postban....
Korán hazaérve még egy jó 2 órás eszmecserét folytattunk a háziakkal, mely során fény derült rengeteg érdekes kulturális különbségre. Nekik is van barátok közt-jük, amely csak a 400. résznél tart (amatőrök), az esküvő előtt a férjnek szépen perkálnia kell a feleség családjának és ezen felül az sem árt ha ad egy egész disznót hozományként :P Megvitattuk az iskolarendszert, azt, hogy ők nem tudnak megkülönböztetni egy svédet egy portugáltól mi meg ugye egy koreait egy japántól (tisztelet a kivételnek!). Úgy hajtottuk álomra a fejünket, hogy tudtuk, holnap magyar sorstárssal találkozunk Ázsia közepén, de a valóság minden várakozásunkat felülmúlt....
ennek a tákolmánynak a tetején van a híres úszómedence
http://www.sanyartspace.com/space/2010/07/skypark-swimming-pool-at-marina-bay-sands-hotel-singapore/
épül a pálya, Forma-1: szeptember 23-24-25.
ha jól emlékszem egy minisztériumi épület van a képen
